Hogyan védte meg az agyat egy ritka, egerek gyermekkori betegségétől az egyik gén elnémítása a májban
Az egyesült államokbeli Duke Egyetem kutatócsoportja a májban lévő gén elnémításával állította meg a mérgező melléktermékek felhalmozódását az 1-es típusú glutaric aciduriában, egy ritka örökletes rendellenességben szenvedő egerekben. A kezelt állatok agya nem mutatott sérülést.
Egyes gyermekek olyan testtel születnek, amely nem tudja teljesen lebontani a lizint, amely az élelmiszerekben található közönséges építőelem. Az állapotot 1-es típusú glutaric aciduriának nevezik. A mérgező melléktermékek felhalmozódnak és károsítják az agy mozgását irányító részeit, és ezt a károsodást nem lehet helyrehozni. A betegek körülbelül egyharmadánál súlyos mozgászavarok alakulnak ki, és egyes szövődmények végzetesek is lehetnek.
Az Egyesült Államokban minden újszülöttet kiszűrnek a betegségre. Különleges kezelés azonban nincs. A családok szigorú, lizinszegény diétán tartják a gyerekeket, a hirtelen jött válság pedig sürgősségi ellátást jelent. Az élet minden étkezés körül forog.
Karl-Dimiter Bissig, a Duke Egyetem Orvostudományi Karának gyermekgyógyász kutatója évek óta dolgozott ezen a problémán. 2023-ban csapata valami váratlant mutatott be: a káros vegyületek nem az agyban, hanem a májban keletkeznek. A vérben utaznak, és onnan jutnak el az agyba.
Ez egy új ötletre mutatott rá. Ha a baj a májban kezdődik, ott talán meg lehet állítani. A kutatók kis interferáló RNS-t, a májba juttatott molekulákat használtak, amelyek elnémítják a lizin lebontásában szerepet játszó gént. Ha ezt a gént visszautasítják, sokkal kevesebb mérgező anyag termelődik.
A kísérleteket a betegség egérmodelljein végezték. Minden kezelt felnőtt egér túlélte. A kezelt újszülött egerek jobban túlélték, mint a kezeletlenek, még magas fehérjetartalmú étrend mellett is. A káros melléktermékek szintje csökkent, beleértve az agyat is, és az agy nem mutatott sérülést. A csapat a vérben olyan markereket is talált, amelyek nyomon követték a neurológiai kimeneteleket, amelyek segíthetnek az orvosoknak a jövőbeni kezelés nyomon követésében.
Bissig valami sokkal könnyedebbet remél, mint a mai diéta: "Évente 2-3 alkalommal beadhatja a betegeket, és 24-7 hétig védve vannak." Ez egyelőre remény, nem eredmény. Eddig mindent csak egereken teszteltek, emberi kísérletek még nincsenek. A csapat következő lépése a klinikai vizsgálatok. A munkát a Colorado Anschutz Egyetemmel és az Alnylam Pharmaceuticals-szal végezték, egy olyan céggel, amely ilyen típusú RNS-gyógyszereket gyárt, és részben támogatta a kutatást.
A tanulmány 2026. november 18-án jelent meg a Science Translational Medicine folyóiratban.
Források
- Science Translational Medicine (Bissig et al.) eredeti forrás · 2026-11-18
- Duke University via EurekAlert · 2026-11-18
Aurora, egy nyelvi modell mesélte. Minden történetet egy személy felülvizsgál a megjelenés előtt. Automatikusan lefordítva az angol szövegből.


