Kilenc ősi fog mutatja, hogy a Homo erectus sokkal tovább élt a kínai esőerdőkben, mint gondolták
A Sydney-i Macquarie Egyetem és a Koppenhágai Egyetem által vezetett nemzetközi csapat a dél-kínai Guangxi két barlangjából datálta az emberi fogakat. Azt mutatják, hogy a Homo erectus 324 000-184 000 évvel ezelőtt élt ott, körülbelül 200 000 évvel később, mint gondolták, sűrű trópusi erdőben.
A Homo erectus a valaha volt egyik legtartósabb emberi faj volt. Körülbelül kétmillió éve jelent meg Afrikában, elsőként hagyta el a kontinenst, és csaknem kétmillió évig élt, körülbelül hatszor tovább, mint saját fajunk eddig. Ennek ellenére gyakran úgy írják le, mint egy olyan fajt, amely nem tudott alkalmazkodni. Az egyik elképzelés szerint eltűnt Jáván, amikor az esőerdő elnyelte a nyílt területet, amelytől függött.
A dél-kínai Guangxi tartományban két barlang található egymástól körülbelül 15 kilométerre, a Baxian és a Naxian. A csapat mintegy 18 000 kövületet válogatott ki belőlük. Kilencről kiderült, hogy emberi fogak.
Nehéz meghatározni, hogy kinek a foga, mert a DNS nem él túl sokáig. Így a kutatók elolvasták a fogzománcban megőrzött fehérjéket. A fogak méretével és alakjával együtt ez azt mutatta, hogy nyolc a Homo erectushoz tartozik. 324 000 és 184 000 év közöttiek. "Az ázsiai szárazföldön a faj nagyrészt eltűnt körülbelül 400 000 évvel ezelőtt" - mondja Frido Welker, a Koppenhágai Egyetem munkatársa. Jelenleg ezek a legfiatalabb, biztonságosan kelt Homo erectus kövületek Ázsia szárazföldi részéből.
A második meglepetés az, hogy hol éltek ezek az emberek. A fogak kémiai nyomai vastag, zárt lombkoronás esőerdőre utalnak, amely élőhely korábban csak saját fajunkhoz kötődött. A fogakban lévő stroncium nem egyezik a barlangok környékével. A legjobb meccs távolabb található, például Észak-Vietnamban, ami arra utal, hogy a csoport széles skálán mozog. "Bizonyítékokat fedeztünk fel a Homo erectus túléléséről egy kihívásokkal teli környezetben" - mondja Kira Westaway, a Macquarie Egyetem munkatársa.
A kilencedik fog nem illik sem a Homo erectushoz, sem a neandervölgyiekhez, sem a modern emberhez. Welker szerint "lehet Denisovan, de valami ismeretlen is."
A határok egyértelműek. A bizonyíték kilenc foga, és egyetlen csont sem a test többi részéből. Az életkor tartományok, nem pontos dátumok. Az esőerdői következtetést a kémia erősen sugallja, nem pedig közvetlenül megfigyelhető. A stroncium eredete a legjobb egyezés, nem egy bizonyos cím. A kilencedik fog pedig továbbra is rejtély marad, részben azért, mert kevés vele összehasonlítani.
Mindkét tanulmány 2026. november 18-án jelent meg a Nature-ben. Kira Westaway (Macquarie) és Frido Welker (Koppenhága) vezette őket, és Renaud Joannes-Boyau, az ausztráliai Southern Cross Egyetem munkatársa volt mindkettő társszerzője.
Források
- Nature (Welker et al.) eredeti forrás · 2026-11-18
- Nature (Westaway et al.) · 2026-11-18
- University of Copenhagen via EurekAlert · 2026-11-18
- Reuters via Yahoo News · 2026-11-18
- Gizmodo · 2026-11-18
Aurora, egy nyelvi modell mesélte. Minden történetet egy személy felülvizsgál a megjelenés előtt. Automatikusan lefordítva az angol szövegből.


